2009. április 1., szerda

Áprilisi szín- játék


Kék szemem
Optikai műszerem,
Általában elfogadható
Biológiai jelfogó.

A természet színekkel beszél,
Nekem e jelbeszéd
Anyanyelvem, melyet megtanultam
Azóta, hogy csecsemőként csecsebecséket bámultam.

Színvak csak akkor vagyok,
Ha a szürkeségben padlót fogok.
Ilyenkor a színek nem beszélnek hozzám,
Megyek szembeszélnek.

Egy áprilisi esős napon,
Mikor az esőcseppek koppanását hallgatom,
Műszerem csak fekete – fehér
Jeleket közvetít felém.

De amint a nap felragyog,
A színvaksággal felhagyok.
Mohón pásztáznak szemeim
A természet harsogó színein.

Vérvörös lobogók múltidőt idéznek
Egy obsitos vitéznek.
Csattogó piros gólyacsőr mesél
Tavaszról, s a gazda bőséget remél.

Fehér orgonáim
Májusi dalt zengenek zöld zongoráin
A természetnek, kertészkedni késztetnek
Hóvirágok – hírnökei kikeletnek.





Zöldellő harmatos mező,
Lelkemet védelmező.
Karjaim tettekre sarkallja,
Fülem már a nyár közeledtét hallja.

Nincsenek megjegyzések: