Szerelem első látásra.
Leszelem, fűrészelem, reszelem,
Fittyet hányok a csőlátásra,
Marokra kapom, illesztem,
Egymásba rakom, ütök egyet
A csapra. Rácsapok: Az angyalát!
Én barom, most meg mit tegyek?
Keresem a szegem, csavarom az anyám,
Nézem a szerelési vázlatot,
Hunyorítok. Ehhez sem konyítok!
Értelmezem: Ez a váza ott?
Hol a lapja, csapja, csavarja? Titok.
Szerelem, szakmai ártalom
Egy gépésznek, birtokában ép észnek.
Az alkatrészhalom már csak lom az asztalon.
Mentem volna inkább méhésznek!
Magam alá estem, lestem
Családom csalódott pillantását.
Új kiindulási pontot kerestem,
Csavarhúzót, Fogót, forrasztópákát.
Felvillanyozódtam, mint villanyszerelő,
Ki belenyúlt a kettőhúszba
És szerelem, szerelem, ábrándos szerető
Kitartásával az egyik lapot kettézúztam.
Új értelmet nyert az alkatrészkupac,
Valami beugrott, kialakult, átváltozott.
Lám csak, nem vagyok irodakukac!
Szekrényből, igaz, láda lett az átkozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése