2009. február 12., csütörtök

Élj és ítélj emberséggel


A napokban történt veszprémi tragédia és a nyomában kialakult helyzet gondolkodásra ösztönzött.
Semminemű politikai eszmefuttatásra nem vagyok hajlandó, de csendben sem maradhatok birkaként.
Legnagyobb közösségi portálunk üzenőfalán olvastam Horváth Káli Kálmán, egykori tiszadobi növendékünk alábbi gondolatait:
Aki nem járatná olyan osztályba gyermekét, melynek egyik tanára cigány szülők gyermeke,
Aki nem fogadna el egy szelet zsíros kenyeret, ha azt egy olyan ember szelte, aki cigány,
Aki arra oktatja gyermekét, hogy ne üljön olyan mellé, aki néhány árnyalattal sötétebb,
Aki szükségét érzi, hogy találjon olyan közösséget, akit magánál hitványabbnak tarthat,
Előbb-utóbb talál olyan embereket, akik szennyét látva az egész közösséget hitványnak bélyegezheti.
Aki keres, talál. Mindenre lehet példát találni. A jóra és a rosszra is. Hogy ki melyikre keres példát, az minősíti magát az embert. A hitvány ember, a hitványság példáját keresi, hogy arra mutogatva bűntől bűzlő kezéről elterelje a figyelmet.
február 11., 17:45
Minden ember lehet HITVÁNY, aki hitványságokkal leplezi magát. A jó hír, hogy minden ember lehet EMBER, aki az emberekben azt keresi, ami jó, mert azzal szeretne közösséget vállalni. Az ilyen EMBER, ha történetesen egy keresztény magyar testvére milliárdos sikkasztást követ el, nem a magyart vagy a keresztényt látja majd benne, hanem egy bűnelkövetőt, akit joggal a rácsok mögött szeretne látni. Nem akarná, hogy minden keresztényt vagy minden magyart sikkasztónak nevezzenek, és kriminológiai jelszóvá váljanak maguk a csoportok. Az ilyen EMBER nem lát cigánybűnözést, még akkor sem, ha az elkövető meglehet e magyarországi népcsoporthoz tartozikMint minden magyar ember, a cigányok is börtönben szeretnék látni a HITVÁNY, bűnözőket. Ha azok történetesen cigánynak születtek Magyarországon, ezt a vágyukat nem írja felül. Minden EMBER biztonságra, megélhetésre, nyugalomra vágyik. Ha elveszik a megélhetést és a nyomában járó biztonságot, nem marad nyugalom sem. Az ilyen embertől pedig ne várjon senki nyugalmat és biztonságot, reményt. Csak azt képes adni, amivel ő is kénytelen beérni. Ha sokáig hagyjuk ilyen helyzetben a reményt is elveszti. Azt hiszi ez az élet rendje.
Az EMBER (nagybetűvel) nem tapsol olyan döntéseknek, melyek ilyen helyzetbe hoznak embereket. Az EMBER a már megnyomorítottól nem várja el, hogy karok nélkül álljon kézen.
február 11., 17:45
Az EMBER, ember marad ott is, ahol az embertelenség már címkéket gyárt, hogy megoldás helyett megtorlásra készítsen fel azokat, akiket emberségükből már sikerrel kijátszott.
Mindenki dönthet, míg EMBER, hogy megmarad-e EMBERNEK, vagy birkamódra követ egy nyájat, melyet egy kerge marha irányít saját farka körül pörögve. Aki a rossz példák helyett jókat akar találni, az találni fog. Még ha a jóval nem hivalkodik az EMBER akkor is.
Mert aki keres, talál példát a jóra és a rosszra is. Hogy ki melyikre keres példát, az minősíti magát az embert. A hitvány ember, a hitványság példáját keresi, hogy arra mutogatva bűntől bűzlő kezéről elterelje a figyelmet.
február 11., 17:45
Örömmel olvastam gondolatait, közzéteszem, mert magam is úgy gondolom, a probléma, amellyel szembe kell néznünk, nem egyszerűen „ cigánykérdés”, hanem az, hogy tudunk- e még emberek maradni a huszonegyedik század embertelenségében.
Én megtaláltam a segítséget, az útmutatást, ha mások is eljutnak ide, talán élhetünk még ezen a földön, ebben a hazában békében boldogságban, biztonságban.
Én reménykedem.
És Te?

Nincsenek megjegyzések: