Ma hozzáfogtam legújabb írásomhoz.
Már régen nem éreztem ezt a különös feszültséget magamban, ami egy alkotómunka szerves része.
Ha nem lenne, hajlamos lennék félretenni, lustálkodni, minden ürügyet felhasználni, miért nem csinálok semmit.
De valami hajt.
Engedem, hogy gondolataim, tetteim engedelmeskedjenek.
Úgy gondolom, blogom eddig is segítségemre volt, ahogyan készül a mű, részletekben másoknak is hozzáférhetővé teszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése