Egy sor dolgot rendbetettem az életemben.
Jogilag, anyagilag függetlenné tettem magam, amit igyekszem megőrizni.
Ma már ezt a függetlenséget másképpen értékelem, mint azelőtt.
Korábban úgy gondoltam, azt jelenti, képes vagyok egyedül rendezni életem.
Senkitől nem függök, senki segítségére nem szorulok.
Ma tudom, szükségem van embertársakra, a segítség elfogadása nem jelenti a függetlenség feladását.
Egy évvel ezelőtt Egerben apostoli vállalást tettem.
Nem másoknak, önmagamnak az Úr színe előtt.
Ott, a kápolna csendjében fogalmaztam meg magamnak, hogy szenvedésem nem volt hiábavaló.
Hogy igazi értelmet nyerjen, beszélnem kell róla, le kell írjam, tovább kell adjam.
Ebben még van tennivalóm.
Környezetemet sikerült rendbe tennem, már kényelmesen, zavartalanul tudok olvasni, írni.
Igyekszem minden zavaró körülményt kizárni, folytatni a megkezdett munkát.
Vállalásom része volt, hogy megismerjem a Szentírást, elmélyítsem ismereteimet.
Várakozással indultam tegnap hittan oktatásra.
Úgy gondolom, a közelgő Advent akkor lesz teljes, ha rendet teszek a lelkemben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése