2009. január 4., vasárnap

Vízkereszt napján


Az új évben először, ma voltam templomban.
Úgy indultam el, hogy az új esztendőt megtisztulva kezdem.
András Atyának megvallottam vétkeim, feloldozást nyertem, Krisztus testét így vehettem magamhoz.
Vége a karácsonynak.
A karácsonyfát lebontottuk, díszeit elcsomagoltuk
Egy év múltán újra szükségünk lesz rá.
Lelkem díszeit, értékeit azonban egész évben szeretném magamon viselni.
A barátság, a szeretet, a másikra irányuló figyelem, gondoskodás, az empátia nem kerülhetnek félreeső helyre.

Nincsenek megjegyzések: