A szilveszteri pezsgő bódulata már elmúlt.
Odakinn csendesen hull a hó, mintha egy régi élet csúfságait akarná eltüntetni, tisztává varázsolni..
Nem gondolom, hogy egy teljesen új életet kezdhetek.
De a régi életem sem feledve, ma azokra gondolok, akik segítenek nekem abban, hogy ne kelljen életemet szociális otthonban, vagy egy kórház elfekvő osztályán élnem, vagy hajléktalanként a Nagyerdő fái között, kivetkőzve minden emberi méltóságból.
Húgaim és Ágnes, aki segít nekem.
Egy angyalt küldök Nekik.
Tegye széppé életüket, segítsen álmaik valóra váltásában!
Vigyázzon rám is, hogy még sokáig élhessek emberségben, méltóságban, szeretetben!
Mindenkinek ezt kívánom, akik írásaimat olvassák!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése