2009. január 3., szombat

Én, a netmen


Ennek az idézetnek a szellemében kezdődött a mai napom.
Szokás szerint, ébredés után bekapcsoltam a számítógépem, majd izgatottan láttam hozzá leveleim olvasásához.
Egy közösségi portálon kaptam a fenti idézetet.
Másokkal is szeretném megosztani, mert fontos gondolatoknak tartom.
Amióta életem jelentősen megváltozott, szinte egyetlen fórum, ahol tartozhatom valahová, az internet.
Munkahelyi közösséghez nem tartozom, csak lakóközösséghez.
Minden lehetőséget megragadok, hogy kapcsolatokat keressek, ebben segít nekem a huszonegyedik századi technika.
Szinte mindenkivel hajlandó vagyok kapcsolatot építeni, aki barátjának elfogad, hajlandó velem szóbaállni.
Szerencsére egyre többen vannak.
Egykori munkatársak, iskolatársak, diákjaim, ismerőseim és olyanok is, akikkel még soha nem találkoztam.
Például az Áncsán vezetéknevű emberek, függetlenül attól, hogy van- e közöttünk vérségi kapcsolat.
Ha a neve az enyémmel azonos, az már kapocs, amit erősíteni érdemes.
A BARÁTSÁG fontos, mert akármilyen világban élünk, baráti kapcsolatok nélkül csak élőlények vagyunk.
EMBER- ré a barátság tesz bennünket, az összetartozás, a szeretet ereje.

Nincsenek megjegyzések: