2008. október 18., szombat

Kitartással

A vers megítélése nem az én dolgom.
Amikor írtam, elkeseredett voltam, kilátástalannak éreztem az életem.
Hogy miért éppen keljfeljancsi?
Tudtam, csak akkor volt értelme visszajönnöm, ha úgy viselkedem, mint ez a gyermekjáték.
A keresztségben magam is a János nevet kaptam, de életemben József néven szólítottak, szólítanak.
Mindkettő megtisztelő.
Akár Jézus apjára gondolok, akár leghűségesebb tanítványára, előhírnökére, példa lehet számomra és mások számára.

Nincsenek megjegyzések: