Az ara di mi no ri ta rend ház egyik iro dá já ban ül tünk le be szél get ni a Len gye lor szág ból szár ma zó Adamczyk Bogdan atyá val, aki az Arad-bel vá ro si temp lom plé bá no sa im már két esz ten de je. Az első do log, ami meg le pett, az a min den ki ál tal Bogdan atyá nak szó lí tott lel ki pász tor fi a tal sá ga volt, míg a má so dik do log ko moly fel ké szült sé ge és jár tas sá ga volt az egy há zi kér dé sek ben. A ma gyar nyel vet tö ké le te sen el sa já tí tot ta, csak itt-ott je lent ke zik be szé dé ben egy-egy, a szláv nyel vek re jellemző ér de sebb hang súly. A be szél ge tés ele jén szü le té si he lyéről és csa lád já ról kér dez tem.
– 1965. jú li us 13-án szü let tem a Krak kó tól 70 km-re dél re fekvő Limanowában, eb ben a 35 ezer la ko sú vá ros ban. Szü¬le im a kör nyék ről szár maz nak. Édes apám föld mű ves csa lád¬ból szár ma zik. A Krak kói Ko há sza ti Kom bi nát ban dol go zott mun kás ként. Édes anyám há zi asszony ként ne velt en gem és két fiú test vé re met. Ké sőbb, ami kor mi felnőttünk, édes anyám varrónőként he lyez ke dett el. Két év vel idősebb Jerzy bá tyám¬ból (aki nek ne ve ma gya rul György) szin tén lel ki pász tor lett. A 13 év vel fi a ta labb öcsém, Pál szerelőként dol go zik, két éve nő sült, még nin cse nek gyer me kei. Ér de kes ség ként em lí te ném meg, hogy bá tyám mal egy szer re szen teltek fel, egy szer re volt prímiciánk is.
– Hol vé gez te is ko lá it és hol szerezte te o ló gi ai kép zé sét?
– Az első nyolc osz tályt Krak kó ban vé gez tem, utá na há¬rom é ves szakmunkásképző is ko la kö vet ke zett (az építőiparban hasz nált gé pek szerelője let tem). Kö zép is ko lai ta nul má nya i mat es ti ben foly tat tam, ez Len gye lor szág ban a szak kép zés után mind össze há rom évet je lent. Délelőtt dol¬goz tam, dél után (há rom szor he ten te) órák ra jár tam. A kö zép is ko la be fe je zé se és a si ke res érett sé gi vizs ga után je lent¬kez tem Krak kó ban a mi no ri ta rend be, ezt az egy éves no vi ci á tus kö vet te. En nek le tel te után 1987–1991 kö zött vé gez¬tem el Krak kó ban a te o ló gi át.
– Ho gyan és mi kor ke rült át Ma gya ror szág ra?
– 1991. jú li us 15-én jöt tem át Ma gya ror szág ra, ugyan is a rend ma gyar or szá gi tartományfőnöke kér te a len gyel tartományfőnöktől, hogy se gít sen új ra élesz te ni a ma gyar or szá gi mi no ri ta ren det. Mi ebből a cél ból ér kez tünk, két tár¬sam mal együtt Mis kolc ra, ahol a mi no ri ták már 1990-ben vissza kap ták rend há zu kat. Az ot ta ni ma gyar rend tár sak nagy-nagy öröm mel és sze re tet tel fo gad tak. In nen, még ab ban az év ben, az eg ri sze mi ná ri um ba men tünk, ahol előbb ma gyar nyelv tan fo lya mon vet tünk részt, majd foly tat tuk te o ló gi ai ta nul má nya in kat to váb bi két éven ke resz tül, egé szen 1993 jú ni¬u sá ig. Még ab ban a hó nap ban, 20-án ke rült sor Mis kol con fel szen te lé sünk re (ezt az eg ri ér sek, Se re gély Ist ván vé gez te el). A fel szen te lés után Nyír bá tor ba ke rül tem, ab ba a kb. 15 ezer la ko sú vá ros ba, ahol a la kos ság egy har ma da ka to li kus val lá sú. Nyolc misé ző he lyünk volt. Ket ten szol gál tunk, a plé bá nos úr és én, káp lán ként. Prin ci pá li som mal jól meg ér tet¬tük egy mást, és meg osz toz tunk az elvégzendő fel ada to kon.
– Mennyi ide ig szol gált Nyír bá tor ban, és hol tel je sí tett ezen kí vül szol gá la tot?
– Más fél évig szol gál tam Nyír bá tor ban, 1995 ja nu ár já ig, ami kor új ból Mis kolc ra he lyez tek. Előbb káp lán vol tam, majd plé bá nos nak ne vez tek ki. Ed di gi pá lya fu tá som so rán ab ban a vá ros ban szol gál tam a leg több ide ig: öt és fél évig. Szol gá la tom alatt in dí tot tuk be a plé bá nia új ság ját, amely kez det ben csak az egy ház köz ség éle tét és hí re it mu tat ta be, később ez a lap kinőtte ma gát, a mi no ri ta plé bá ni ák lap ja lett, hi szen Mis kol con kí vül Nyír bá tor ban és Eger ben is ol vas¬sák. Ar ra egy ál ta lán nem szá mí tot tam, hogy új sá got fo gok ír ni és szer kesz te ni, még pe dig ma gyar nyel ven, de azt sem hit tem vol na, hogy va la ha is köny ve ket fo gok ki ad ni.
– Mi lyen könyvekről van szó?
– Két fon to sabb köny ve met em lí te ném, mindkettő a ma gyar or szá gi pe ri ó du som alatt lá tott nap vi lá got. Az elsőnek, amely Mis kol con je lent meg 2002-ben, a cí me Fe ren ces lel ki ség, és mint ilyen, fe ren ces mi vol to mat tük rö zi. A má so dik szin tén Mis kol con je lent meg, egy év vel később, Pap vagy te cím mel, és azo kat az írá sa i mat gyűjti össze, ame lyek az ot¬ta ni ki ad vány ok ban – Mis kol ci Értesítő, Hír le vél, Eg ri Le vél – lát tak nap vi lá got. Ez is alá húz za, hogy az ot ta ni tíz esztendő mi lyen fon tos volt szá mom ra.
– Fel la poz va az ön má so dik köny vét, ben ne há rom – szá mom ra – igen ér de kes anya got ta lál tam. Cí mük: Szent Hed¬vig (Jadwiga) tisz te le te, A Wawel li li o ma, va la mint A magyar–lengyel ba rát ság ezer éves tör té ne te. Mi lyen meg gon do lás¬ból ír ta ezt a há rom elem zést?
– Oda ha za, Len gye lor szág ban – krak kói lé vén – én már ko rán meg ta nul tam Szent Hed vig (Nagy La jos ki rály má so¬dik le á nya) királynét tisz tel ni és be csül ni. Ez a fi a tal ma gyar ki rály lány, a későbbi len gyel királyné, akit ha zám ban szent¬ként tisz tel nek, volt az egyik ka pocs a ma gyar és a len gyel nép kö zöt ti ba rát ság ban. És szin te ter mé sze tes, hogy Ma gya¬ror szág ra ke rül ve ku tat ni kezd tem en nek a kap cso lat nak a sa já tos ve tü le te it. Ed dig önök bi zo nyá ra min dig ma gyar szem szög ből lát ták, kö ze lí tet ték meg ezt a kér dés kört. Most, íme, egy len gyel em ber val lo má sa it hall gat hat ják meg: így lá tom én a két nem zet kö zöt ti ba rát sá got.
– Foly tas suk az élet pá lyá já val. Mi kö vet ke zett Mis kolc után?
– Mis kolc ról 2000 au gusz tu sá ban he lyez tek át Eger be, ahol a hí res mű em lék temp lom plé bá no sa, majd a mi no ri ták házfőnöke let tem. Eger igen csak el nyer te a tet szé se met, hisz itt is a hí vek vég te len sze re te te vett kö rül. A kö te les ség in¬nen szó lí tott el Arad ra, aho va 2001. ok tó ber 22-én ér kez tem, hogy az it te ni mi no ri ta rend ház főnöke le gyek, és hogy el¬si mít sak min den létező el len té tet, meg nem ér tést. Há rom hó nap múl va, 2002 ja nu ár já ban az Arad-bel vá ro si temp lom plé bá no sa is én let tem, és az óta itt tel je sí tek szol gá la tot. (A házfőnöki teen dők től a mi no ri ta rend Vá lasz tó Káp ta lan ja 2004. már ci us 1-től fel men tett.)
– Ho gyan ol dot ta meg it te ni fel ada ta it, és mi lyen meg ol dást ta lált a ré gi el len té tek re?
– A bé ke em be re ként jöt tem ide, hisz a fe ren ce sek kö szön té se is ez: Bé ke és ál dás. Kezdettől fog va igye kez tem ki¬ik tat ni az el len té te ket ki vál tó oko kat, ez zel meg szűnt ma ga az el len tét is. Ugyan ak kor nem hagy ha tom fi gyel men kí vül azt a tényt, hogy én a mi no ri ta rend tag ja és pap ja va gyok, en gem ez a do log kö te lez. Er re egy pél dá val szol gál ha tok: 1993-ban 10 év re szegődtem el, hogy szol gál ni fo gom a rend ér de ke it Ma gya ror szá gon. Az óta, bár több ször em lí tet¬tem, hogy ez a pe ri ó dus le telt, fe let te se im úgy dön töt tek, hogy to vább ra is ma rad nom kell. Bár na gyon vá gyó dom ha za, Len gye lor szág ba, en gem kö te lez az en ge del mes ség és ren dem irá nyí tó i nak dön té se. Ezért te hát ma ra dok, és igyek szem a Jó is ten és a hí vek egy sze rű, sze rény és hű sé ges szol gá ja len ni...
– Úgy ér te sül tem, hogy még so ká ig nem me het ha za, hisz az ara di ak nem akar ják el en ged ni. Ezért (és nem csak ezért!) kér ték fel önt, hogy a he lyi Csiky Ger gely Lí ce um ban a 2004/2005-ös tanévtől kezd ve ön ta nít sa a di á kok nak a hit tant. Ho gyan vi szo nyul nak a di á kok ön höz és a hit tan ok ta tás hoz?
– Va ló ban így igaz, az el me ne te lem a jövő tit ka, és mint mon dot tam: feletteseimtől függ. Ami a di á kok hit tan ok ta tá sát il le ti, úgy tű nik, megnőtt az érdeklődés e „tan tárgy” iránt. Én bi zo nyá ra ér de kes em ber va gyok a ta nít vá nyok sze mé ben, egy kül föl di, egy len gyel, aki ne kik ma gyar nyel ven tart órá kat, és aki ar ról a föld ről jön, Len gye lor szág ból, ahon nan a pá pa is szár ma zik. Ki ne ve zé se met a Csiky Ger gely Lí ce um ba sze ren csés do log nak tar tom, a bi za lom és a tisz te let je le¬ként fo gom fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése