Dzsungel a szívben és A szív kutyája

Cigánypasztoráció:

a kapcsolatépítés régi-új kultúrája
2011. 02. 15. 14:10
Dúl Géza, a Magyar Katolikus Püspöki Kar országos cigánypasztorációs referense a Váci Egyházmegyében működtet egy sokszínű programot. Olyan hálózatot hozott létre, mely cigány és nem cigány emberekből álló csoportok, közösségek által segíti a párbeszédet, az együttélést. A cigány emberek Isten felé való nyitottságát jó alapnak tartja, amelyre „fel lehet akasztani” az egyház szentségeit. Hangsúlyozza, hogy keresztényként egyedülálló lehetőségünk van az ellentétek kibékítésére, hiszen a kinyilatkoztatásban kapott emberkép szerint minden ember Isten képmása. E tudás birtokában testvérként fogadhatjuk el a másik embert a másságával együtt.
A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet február 14-én tanulmányi napot rendezett Oktatás és pasztoráció a hazai cigányság körében címmel, amelyen papok, szerzetesek, pedagógusok, önkéntesek vettek részt, akik szívükön viselik e nép sorsát, helyi és országos szinten igyekeznek elősegíteni a megbékélést, az együttélést.

Az előadó mindenekelőtt felvázolt néhány okot, ami miatt a cigány–nem cigány kapcsolat gyakran oly nehéznek mutatkozik. Beszélt arról, mekkora különbség van vándorló és letelepedett nép között. Jelenleg Európa többi országától eltérően a magyarországi cigányok ugyan letelepedettek, az ősök hagyománya mégis mély nyomot hagyott életükben, rengeteg szokás maradt fenn a vándorló időszakból. Az ősi, családi tapasztalatokat mindenki magában hordozza, így a cigány nép is.

Beszélt arról a versengésről, amely a szociális helyzet miatt alakul ki cigány és nem cigány emberek között. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma Magyarországon hárommillió ember él a létminimumon vagy a létminimum alatt. A munkahelyekért való küzdelem egymás riválisává teszi a cigányokat és a nem cigányokat, a fokozódó ellentét gyűlöletet szül. Erre külön ráerősít, hogy a politikai erők is játékszerként használják az ellentéteket.

Előadásában foglalkozott a cigányok hitével, a kereszténységhez, azon belül a katolikus egyházhoz való tartozásukkal. A cigányok köztudottan babonás hite miatt a világ lelkipásztorait már régóta foglalkoztatja ez a kérdés, olyannyira, hogy már a Vatikánt is állásfoglalásra kérték ebben az ügyben. Ennek nyomán született meg a kijelentés: az egyházhoz tartoznak, mert jelen van bennük a keresztelés utáni vágy, és hitük elemei keresztény gyökerekhez vezethetőek vissza. Vándorlásuk során Bizáncban találkoztak a kereszténységgel, és ma is sok elemet őriznek az ortodox hagyományból: kedvelik a gyertyagyújtást, az ikonokat, és erősen jelen van körükben a Mária-tisztelet.

A katolikus egyház cigányok közötti jelenlétének kezdeteiről Dúl Géza elmondta, hogy a múlt század közepén néhány pap úgy döntött: átmennek az ő oldalukra, hogy felfedezzék értékeiket. Franciaországban 1952-ben André Barthelemy kérte, hogy együtt élhessen a cigánykaravánokkal, kísérhesse őket útjaikon. A magyar példa még ennél is korábbi: Sólya Miklós görög katolikus pap egy nyírségi faluban, Hodászon a gyerekekkel való kapcsolat révén került közeli kapcsolatba a cigányokkal. A faluban az általa elindított hagyomány azóta is folytatódik.

Dúl Géza ezután rátért egyházmegyéjének jelen helyzetére. A Váci Egyházmegyében ma 70-80 ezer cigány ember él, akikkel újfajta módját dolgozták ki a párbeszédnek, az együttélésnek. Mivel a papok kevesen vannak ekkora feladathoz, és általában túlterheltek, több falut látnak el, a pasztoráció elősegítésére egy hálózatot hoztak létre. A papok mellé olyan cigány és nem cigány munkatársakat kerestek, akik hivatásuknak érzik, hogy áthidalják a két kultúra közötti szakadékot, együtt formáljanak közösségeket.

A cigánypasztorációs referens hangsúlyozta, hogy keresztényként egyedülálló lehetőségünk van az ellentétek kibékítésére, hiszen a kinyilatkoztatásban kapott emberkép szerint minden ember Isten képmása. Tudjuk azt is, hogy mindig van lehetőség az újrakezdésre, minden kapcsolatot meg lehet újítani. E tudás birtokában testvérként fogadhatjuk el a másik embert a másságával együtt.

Az előadó kiemelte az egyház egy fontos jellemzőjét, amely segíti a közeledést: az inkulturáció elvét. Meg kell értenünk a cigány kultúrát, és meg kell keresni azokat az elemeit amelyek közel állnak az evangéliumhoz. A cigányság esetében ilyen a keresztség utáni vágy, a Mária-tisztelet vagy épp a házastársi hűség (még ha a férfiak esetében olykor lazábban értelmezik is).

Dúl Géza szerint a feladata az, hogy meg kell keresni a kapcsolatot azokkal, akikkel párbeszédet lehet folytatni. Olyan ez, mint amikor hidat építünk: a túloldalon meg kell találni a pillérek alapjait. Az integráció nem más, mint a bizalom növekedése a két oldal között. Elemi éhség él az emberekben a normális emberi kapcsolatokra: ez éppen elég motiváció a hosszú távú együttműködésre, ráadásul itt összeér az egyházi és a világi élet.

Az előadó rámutatott, hogy amint a magyar népi vallásosság is tele van babonás elemekkel, ugyanúgy a cigányoké is egyfajta népi vallásosság. Vallásosságuk egészében nem babonaság, az Istenre való nyitottság, az Istennel való tiszta párbeszéd gyönyörű, szerzetesi életre jellemző példáit találhatjuk meg köreikben. Ez egy olyan elem, amelyre aztán „rá lehet akasztani” az egyházi kultúra más elemeit. A pasztoráció a szentségek gyakorlásának kultúráját szeretné hozzátenni ehhez a családokban öröklődő nyitottsághoz.

A cigánypasztoráció feladata mindkét oldalról a kapcsolatépítés. Szép példát hallhattak erről a konferencia résztvevői: az iroda egyik cigány származású munkatársa tanúságot tett számos akadályt legyőző hitéről. Hangsúlyozta, hogy a kapott sebeket a kapcsolatokon keresztül lehet gyógyítani: személyes tapasztalata szerint a nem cigányok okozta sebeket csak a nem cigányok tudják gyógyítani. Fordított példát is említett: amikor új pap került a falujukba, az erős katolikus cigány közösségnek a szeretet erejével sikerült begyógyítania azokat a sebeket, amelyeket plébánosuk hallássérülése miatt gyerekkorában a cigányoktól elszenvedett. Döntés kérdése, vállaljuk-e, hogy gyógyítjuk a sebeket és előre felé lépünk.

Fotók: Ceferino Ház honlapja

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Ritók Nóra: Táplálkozzunk egészségesen

Vannak olyan helyzetek, amikor az embernek élelemmel kell segíteni. Főleg ott, ahol kegyetlen az uzsora, és nem hagy ennivalóra sem. A gyerekeknek sem.
Már nem lep meg, ha kisgyerekek nem tudják, hogyan kell megenni a narancsot, értetlenül forgatják a májkrém dobozát, mert nem ismerik, vagy úgy, ahogy van, töményen, megisznak egy üveg citromlevet. Elfogadom, hogy azonnal, amint megkapják, egészben betömik az öt tábla csokit, amit viszek. Még sehol nem láttam, hogy elraktak volna belőle későbbre. Vagy annak, aki épp nincs otthon.

Mert enni akkor kell, amikor van mit. És gyorsan.

Rendszeresen érdeklődöm az asszonyoktól, mit főznek. Van úgy, hogy naponta, de van, hogy kétnaponta készül valami. Van, hogy ritkábban. Külön konyha ilyenkor télen sehol nincs, egy helyiséget fűtenek, ott főznek a kályhán.
Amikor a családi pótlékot megkapják, legtöbb helyen pörkölt készül csirkefarhátból. Combból, vagy egész csirkéből sosem. Akkor van, hogy paprikás krumplit csinálnak, főzőkolbásszal. Később kolbász nélkül. Amíg van pénz, készül fasírt, vagy töltött káposzta is. De csak pulykapépből. A falusi kisboltokban csak ez van. Fagyasztva, rúdban. Ha bejutnak nagyobb településre, húsboltba, zsírnakvalót vesznek. Sokat. Az, kisütve sokáig elég, a zsír meg jó kenyérre kenve.
Aztán, a hónap közepétől krumplileves, tészta csupaszon, majd a végén kenyér. Gyakran magában.
Nincs változatosság, az összes ételféléjük megszámolható a két kezünkön.
Egészséges táplálkozás? Gyümölcs, zöldség? Ezekben a családokban ismeretlenek.

Ezek a gyerekek azok, akik az óvodában, vagy az iskolamenzán gyorsan, mindent begyűrve esznek. Ők nem válogatósak. Ők azok, akik még a húsleveshez is kenyeret esznek. Akik ebéd után egy órával már kérik az uzsonnát, mert éhesek.

Egyszer meghívtak bennünket egy fővárosi iskolába. Mivel ebéddel vártak, előtte az egyik kolléga felhívott, van e a gyerekek között vegetáriánus, hogy annak olyan típusú ebédről gondoskodjanak. Először azt hittem, szemétségből kérdezi. Feldühödtem. Aztán megértettem, fogalma sincs arról, hol és hogy élnek ezek a gyerekek. Csak udvarias akart lenni.
Van, ahol ez jó kérdés. Itt nem volt az.
Forrás:FN nyomor széle

Szerelmes levelek Istentől

Míg itthon a Házasság Hetével igyekszünk helyreállítani a Valentin-nap rózsaszín lufiszívek irányába elcsúszott hangsúlyát, egy bécsi katolikus kezdeményezés keretében lelkes önkéntesek Isten szerelmes leveleit kézbesítik.
Bécs belvárosában már hatodik éve Bálint-napi követek nyújtanak át „Isteni szerelmes leveleket” a járókelőknek. A Bécsi Érsekség 400 munkatársa segít ebben: nagy tereken, bevásárló utcákon, bevásárlóközpontok és pályaudvarok előtt vagy metróállomásokon osztogatják a leveleket és Valentin-nap apropóján az emberek figyelmét Isten szeretetére igyekeznek irányítani.

Szeretnénk, ha a szerelmesek ünnepén az emberekhez eljutna a valódi üzenet, - mondja a program koordinátora, Otmar Spanner. „A keresztények Istenről és az Ő szeretetéről beszélnek. A bibliai szerelmes szavak örömet okoznak, bátorítanak és elmélyülésre ösztönöznek. A Valentin-napi akció lényege, hogy az embereket új párbeszédre invitálják Istennel – összegzi a szervező.

A mintegy 100 000 vörös borítékban átnyújtott „isteni szerelmes levél” 50 templomban hirdet találkozót Istennel. Az istentiszteleten a papok megáldják a szerelmeseket és a házaspárokat, s mise után lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésre a lelkészekkel Istenről és a világról.
A „randevú-templomokban” mindenki válaszolhat Isten szerelmes levelére. A válaszokat összegyűjtik és egy közös imában viszik Isten elé.


Szent Bálint nem adott plüssmacit

A kezdeményezés visszavezet az ünnep keresztény alapjaihoz – mely idők folyamán a Szerelmesek napjaként vonult a köztudatba. Megújult formában kínál beszélgetést az egyház és a kereső ember között - mondta el a bécsi érsek. A Valentin-napi szokások a III. századtól erednek, Szent Bálint alakja köré szőtt történetekből, (vagy a közép-itáliai Terni püspöke, vagy római pap volt) aki február 14-én halt mártírhalált. A legenda szerint a frissen esketett pároknak saját kertjéből ajándékozott virágokat. Így vált a jegyesek és a fiatal házasok védőszentjévé. (Az epilepsziások és a hasfájósak patrónusa valószínűleg kevésbé romantikus módon lett.)


Isten üzenete

A 100 000 Istentől érkezett szerelmes levél tartalma a következő: „Örülök, hogy létezel, mivel én akartalak Téged. Végtelenül értékes vagy a szememben, mert szeretlek! Ha gyenge vagy, erőt adok Neked. Ha szomorú vagy, a közeledben vagyok. Ha valami nem sikerül, hordozlak. Nem fordulok el Tőled, még akkor sem, ha vétkezel – gyere! Ne félj! Nem vagy egyedül. Ne aggódj, mivel én vagyok a Te Istened. Nagy szenvedéllyel harcolok érted. Beszélgessünk újra!”


(Forrás: pro-medienmagazin)

Bander Csilla

Imádkozzunk a családunkért! – Családok imakönyve | Magyar Kurír

Imádkozzunk a családunkért! – Családok imakönyve | Magyar Kurír

Fotópályázat

Az egyeki plébánia Családok Éve Fotópályázata
Az MKPK meghirdeti a Család Évét
A püspökök testülete 2010 Szent Család ünnepétől (december 26.) 2011 Szent Család ünnepéig (december 30.) meghirdeti a Család Évét. A tematikus év célja a család – mint minden közösség alapja – értékeinek felmutatása, intézményének erősítése. A tematikus év programjainak kidolgozására és lebonyolítására egy bizottságot hoztak létre. A nyugati kultúra mélyreható válságban van. Régen az emberek múltban és jövőben gondolkodtak, el tudták helyezni magukat a kozmoszban, és ehhez mérten viselkedtek. Ma jellemző az agnoszticizmus, a megismerésünkben való kételkedés, és így a legnagyobb értéknek a “feeling”, a pillanatnyi közérzet tűnik. A pillanatnak nincs relációja, csak önmagáért van. Így nincs igazi boldogság. Sokan nem látnak rá az egészre, így nem érzik a felelősséget sem. Így aztán nem vállalnak hosszú távú kötelezettségeket, így családot sem. Márpedig családban nőve fel a gyermek elsajátítja a közösségi viselkedés mintáját, így lesz együttműködő emberekből álló a társadalom, nem pedig egymást gyűlölők társadalma.
Az egyház azért emel szót a család és a házasság érdekében, mert védelmezni és erősíteni akarja a teljesebb életnek, az ember személyes kibontakozásának, boldogulásának egyik legfontosabb színterét. Síkra száll azonban a házasságért mint Istentől megáldott életformáért – szentségért – is. “Az egyes személy sorsa, valamint az emberi társadalom és ezen belül a keresztény közösség jóléte is, erősen függ a családi, illetőleg a házastársi közösség kedvező helyzetétől. Ezért mindazokkal együtt, akik ezt a közösséget nagyra értékelik, a keresztények is szívből örülnek azoknak a korunkban több irányból is ható ösztönzéseknek, amelyek növelik az emberekben e szeretetközösség megbecsülését és az élet tiszteletét, örülnek mindannak, ami segíti a házastársakat és a szülőket nagyszerű hivatásukban. A keresztények azon vannak, hogy több legyen ez az ösztönzés és segítség, és a tőlük remélt jótétemény”.
A fotópályázat célja, hogy a beérkezett pályaművek által bemutassa a család fontosságát, annak értékeit, céljait és mindennapi tapasztalatait. A pályázat pozitív állásfoglalás legyen a család mellett, amely Isten tervében szerepel és az ember boldogságának útja.
Időtartam: 2010. November 1. 0:00 órától december 26. 24:00 óráig. A lejárat napját követően nem áll módunkban képeket elfogadni!
Pályázati feltételek
A pályázat nyilvános, hivatásos és amatőr fotósok a világ bármely részéről egyaránt nevezhetnek. A pályázaton csak digitális fényképezőgéppel készült, 300 dpi felbontású, 30 x 45 cm méretű képpel lehet részt venni. A fotó eredeti, számítógépen NEM módosított változatát fogadjuk el versenymunkaként. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a beküldött .JPG kiterjesztésű kép eredeti állománya (raw fájl) álljon rendelkezésre a későbbiek során. A beküldött képen csak az alap javítások megengedettek. A korrekció állhat a teljes képre vonatkozó kis mértékű digitális módosításokból: a szintek (levels), gradációs görbék (curves), színegyensúly (color balance), színezet/telítettség (hue/saturation) és fényerő/kontraszt (brightness/contrast) beállításából, összhatásban azonban természetesnek kell maradnia. A kép egyes részeinek módosítása, illetve retusálása nem megengedett!
A feltöltött fotó mérete
Minden pályázó csak egy képet tölthet fel! Pályázni az eredeti képről készített, kisméretű (hosszabbik oldal max.: 1024 pixel, 300 dpi felbontású, maximum 3 MB nagyságú), .JPG formátumú képel lehet. A képfájl neve azonos legyen a pályázó nevével ‘_’ alkalmazásával a példának megfelelően: teszt_elek.jpg. A díjazott, nyertes képet a szervezők utólag nagy felbontásban (fentebb jelölt méretben) is bekérik a versenyzőktől kinyomtatva, amelyből kiállítás lesz szervezve. Az eredményhirdetés kiállítás részleteit később közöljük.
Szerzői és szomszédos jogok
A pályázaton csak első felhasználásúnak minősülő fotók vehetnek részt. Ezek alapján a pályázók tudomásul veszik, hogy szerzői jogdíj őket a pályázaton résztvevő fotóval kapcsolatban nem illeti meg.
A pályázó kijelenti, hogy rendelkezik a fotón ábrázolt személyek nyilvános megjelentetéshez való hozzájárulásával (írásos engedély).
A pályázó tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben személyiségi vagy szerzői jogok vonatkozásában harmadik személynek a képpel kapcsolatban bármilyen kifogása felmerülne, az ezzel kapcsolatos felelősséget teljes egészében vállalja.
A nyertes pályázók hozzájárulnak, hogy a díjazott pályaművek az www.egyekiplebania.hu honlapon és más sajtóban ellenszolgáltatás nélkül megjelenjenek.
A pályázónak a zsűri esetleges kérésére az eredeti fájlt (raw) be kell mutatnia.
A szakmai zsűri tagjai, hozzátartozóik és az Egyeki Plébánia alkalmazottai, valamint hozzátartozóik nem nyújthatnak be pályázatot.
Regisztráció és képfeltöltés
A következő linken regisztrálhat a fotópályázatra. Kizárólag a regisztráció után feltöltött képek fehetők figyelembe a pályázat elbírálásakor. Regisztráció
forrás: http://www.egyekiplebania.hu

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2010- ben

éve
Ez történt 2010-ben

2010 október negyedikén Ajka határában átszakadt a Magyar Alumínium
Zrt. tározójának gátja, egymillió köbméternyi vörösiszap és víz
zúdult rá három közelben fekvő településre. Tízen meghaltak,
kétszáznyolcvannégy család elveszítette otthonát. Alig négy hónap
telt el azóta, hogy Felsőzsolcán kétszáznégy házat kellett elbontani
a Sajó áradása után. A példátlan katasztrófák rég nem látott
kihívásokkal szembesítették a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot,
amely 2010-ben is hajléktalan emberek ezreiről gondoskodott, idős és
fogyatékkal élő emberek százait látta el, gyermekintézményeket
tartott fenn, és számos súlyos társadalmi problémára keresett egyedi
választ. 2010 krónikája a máltai naptár szerint.



I. 26. Francia Becsületrendet kapott Kozma Imre atya, a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat elnöke. A legmagasabb szintű állami elismerést
Franciaország budapesti nagykövete adta át január 25-én. A
kitüntetés átvételekor Kozma atya azt mondta, az elismerés az
életszemléletének szól, mely szerint az élet arra való, hogy
elajándékozzuk. Beszédében kitért arra is, hogy a válság ellenére
egyre többen adakoznak. "Amikor nagyon nagy a baj, az ember sokkal
többre képes. Én ezeket kegyelmi pillanatoknak nevezem, ilyenkor az ég
és föld találkozik."

I. 27. Veszprémben komplex szociális centrumot nyitott a Máltai
Szeretetszolgálat. A 450 négyzetméteres épületben kapott helyet az
ország első vidéki, hajléktalan embereknek létesített mosodája is, a
Vanish ötmillió forintos támogatásának köszönhetően. A téli
időszakban krízisközpontként működő intézményben étkezési és
tisztálkodási lehetőség is várja a betérőket, praktikus
szolgáltatásként pedig hajléktalan csomagmegőrzőt is kialakítottak.
A Szeretetszolgálat 2008 óta látja el a hajléktalanellátással
kapcsolatos feladatokat a megyeszékhelyen, ahol 110 ember vette igénybe
az intézményi ellátást, további százötven társukat viszont az
utcán dolgozó szociális munkásoknak kellett ellátni.

I. 27. A bevásárló táskák forgalma után 13 millió forintos
támogatást adott a Máltai Szeretetszolgálat mentőszolgálatának a
SPAR üzlethálózat, amely elsőként vezette be a környezetbarát,
bio-kukorica alapú, lebomló bevásárló táskákat. Az ezek fülén
olvasható felirat arról tájékoztatja a vevőt, hogy minden egyes
eladott táska árából egy forintot a Magyar Máltai
Szeretetszolgálatnak juttatnak. A támogatás címzettje a Máltai
Mentőszolgálat, amely a hét öt napján rohammentőt működtet
Budapesten. Az Országos Mentőszolgálat diszpécsere évente mintegy
kétezer alkalommal riasztja a máltai kocsit, amelyen tizenkét órás
beosztásban százötven önkéntes teljesít szolgálatot.


II. 1. A tatabányai máltai játszótér támogatására rendeztek
jótékonysági bált a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, ahol a
rendezvény házigazdái a Szeretetszolgálat tízéves segítő
munkájáért is köszönetet mondtak. A lakótelepek közelében
létrehozott máltai játszóterek a környéken csellengő, az idejüket
céltalanul töltő gyerekeknek és fiataloknak kínálnak tartalmas
szabadidős és közösségépítő programokat. A hagyományos
játszóterekkel ellentétben a máltai létesítményekhez egy kb. 100
négyzetméteres játszóház is tartozik, ezekben felkészült szakemberek
várják a betérőket. Az első máltai játszótér 1998-ban Óbduán
nyílt, és megnyitása után látványosan visszaesett a környéken a
fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Budapesten
jelenleg nyolc, vidéki nagyvárosokban további hat máltai játszótér
működik.

II. 3. A hatodik osztályos tananyagból tett sikeres vizsgát a monori
cigánytelep tanodájának felnőttosztálya, melynek tagjai között több
nagyszülőt is találni. A négyszáz fős telepen 2005 óta zajlik a
Máltai Szeretetszolgálat modellértékű integrációs programja, melynek
eredményeképpen családok tucatjai kaptak valós esélyt az
újrakezdésre, elhelyezkedésre, továbbtanulásra. Az immár hatodik éve
zajló telepfelszámolási program a házak eldózerolása és a
problémás családok máshová költöztetése helyett az ott élők
tanítására, felemelésére helyezi a hangsúlyt. A munka alapja - a
máltai elveknek megfelelően - a folyamatos jelenlét. A programot
vezető Kiss Dávid munkahelye a telepre kihelyezett konténer iroda. Az
így végzett szociális munka eredményei a szakma érdeklődését is
felkeltették, a monori cigánytelepen elindított változások időközben
nem egy felsőoktatási intézményben váltak tananyaggá.

II. 11. Hajléktalanellátó és rehabilitációs központ építését
jelentette be a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja. Az 1300
négyzetméteres komplex intézmény megvalósításához 900 ezer eurós
támogatást nyújt a dán Villum Kann Rassmussen Alapítvány. A
kecskeméti intézmény újdonsága, hogy nem csupán fekhellyel és
vacsorával gondoskodna az otthonukat veszített emberekről, hanem a
gondozottak társadalmi visszailleszkedését is segítené. A programban
résztvevőknek munkát biztosítanának, ezen felül életvezetési
tanácsokkal segítenék önállósodásukat. A 103 férőhelyes
épületben - a hagyományos éjjeli menedék, nappali melegedő és
átmeneti szállás mellett - új elemként kiléptető lakásokat is
kialakítanak, amelyek az albérlethez hasonló, de annál kedvezőbb
feltétekkel elérhető önálló élet lehetőségét kínálják.

II. 18. Lakva újítják fel a budapesti Szatmár utcai Családok
Otthonát, ahol egy év alatt 111 felnőtt és 183 gyermek kapott
menedéket - jelentte be Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök. Az
elhasználódott épület átalakításához és megújításához
összesen százmilliós forrást nyert pályázaton a Máltai
Szeretetszolgálat. A Szatmár utca 26 szám alatti tömbház a környéken
elhíresült nyomortelepként volt ismert a rendszerváltás előtt,
mígnem 1991 novemberében bontását rendelte el a zuglói önkormányzat.
Az épület eldózerolását a Máltai Szeretetszolgálat tüntetése
akadályozta meg, mondván nem lehet huszonhat sokgyermekes családot
utcára tenni. A konfliktus feloldására a zuglói önkormányzat ötven
évre térítésmentesen a Szeretetszolgálat használatába adta. Az
épületet akkor is lakottan újította fel a karitatív szervezet, amely
kitartó szociális munkásainak állandó jelenléte mellett néhány év
alatt csendes intézménnyé alakította a veszélyesnek tartott, rossz
hírű háztömböt.

III. 2. Ötven Németországból hozott kórházi ágyat bocsátott az
otthon ápolt fekvőbetegek részére a Máltai Szeretetszolgálat bajai
csoportja, hasonlóképpen ötven ágyat kapott a tatai Árpádházi Szent
Erzsébet Szakkórház.

III. 26. A Veszprémben Pokoli torony néven ismert tízemeletes egykori
munkásszálló rehabilitációjáról állapodott meg a város
önkormányzata és a Máltai Szeretetszolgálat. Az épületben évek óta
nem jár a lift, kikapcsolták a gázt, és az ott élők nagy része
tisztázatlan viszonyok között került a házba. Az önkormányzat
harminc millió forinttal támogatja a szeretetszolgálat rehabilitációs
programját, cserébe tíz szociális bérlakás bérlőkijelölési jogát
kapja.

III. 26. Tanodát avattak Tarnabodon. A Heves megyei kistelepülés
2004-ben a Máltai Szeretetszolgálat Befogadó Falu programjának
helyszíneként vált ismertté, miután a fővárosban élő hajléktalan
családoknak vásárolták meg a lassan néptelendő falu üresen álló
házait. A településre tizenöt család érkezett, a korábban
elöregedő község újra élettel telt meg. Új problémát jelentett,
hogy a férőhelyhiány miatt délelőtt-délután tanító iskolából
eljövő gyerekek a kocsmában töltötték az időt, ezért a
Szeretetszolgálat megváltotta a központi italmérést és
játszóházzá alakította. Ez a program folytatódott a márciusban
26-án felavatott tanoda megnyitásával. Vecsei Miklós alelnök arra
hívta fel a figyelmet, hogy az új intézményben az iskolai tananyagon
túl praktikus ismeretekkel, például kertészkedéssel és állattartás
hasznos fogásaival is ismerkedhetnek a helybeliek.

III. 9. A hagyományokat követve csángó gyermekeknek gyűjtött a
húsvét utáni első pénteken a művelődési házban telt házzal
megrendezett jótékonysági estjén a Máltai Szeretetszolgálat
szombathelyi csoportja.

III. 30. Több százan vettek részt a Máltai Szeretetszolgálat sérült
embereknek 13. alkalommal rendezett sportnapján Győrött.

IV. 15. A rászorulók téli ellátásában való közreműködésért
máltai aktivistákat és élelmet adományozó helyi vállalkozásokat
részesített elismerő oklevéllel a soproni önkormányzat.

V. 13. A gyermekszegénység elleni fellépésre kérte fel az új
Országgyűlés képviselőit az alakuló ülésén eljuttatott leveleiben
a Máltai Szeretetszolgálat. A karitatív szervezet az ország teljes
területén felmérte a gyermekszegénység jellemzőit, és a 176 egyéni
körzetben megválasztott képviselők mindegyikének a saját
választókerületében tapasztalt konkrét problémára hívta fel a
figyelmét. A 210 listáról bejutott képviselőtől azt kérte a levelet
aláíró Kozma Imre atya, hogy találjon magának egy támogatásra
méltó ügyet, civil szervezetet, vagy intézményt, melynek mindennapjait
megismerve sokat tehet a gyermekeket sújtó szegénység
felszámolásáért.

V. 17. A Máltai Szeretetszolgálat sátoraljaújhelyi intézménye fogadta
be a Ronyva-patak áradása miatt kitelepített családokat. Győri-Dani
Lajos ügyvezető alelnök azt hangsúlyozta, hogy szervezetük
önkéntesei a védekezési munkálatok teljes ideje alatt bajba jutott
családokkal maradnak.

V. 26. Új szűrőbuszt állított munkába a Szeretetszolgálat, amely
1995 óta évente tízezer hajléktalan embert vizsgál meg mobil
szűrőállomásával. Az utcán élők egészségügyi szűrésére
használt korábbi jármű egy negyvenéves kamion volt, ezt norvég
pályázati forrásból sikerült egy modern, digitális műszerekkel
felszerelt buszra cserélni.

VI. 4. Hálaadó szentmisével ünnepelték Kozma Imre atya hetvenedik
születésnapját a budai irgalmasrendi kórházban. A Magyar Máltai
Szeretetszolgálat elnöke pályafutásának elismeréseként több mint
harminc rangos elismerésben részesült, volt az "Év embere
Európában", Budapest díszpolgára, megkapta a Prima Primissima díjat.
Kozma Imre 1987-ben Csilla von Boeselager bárónővel közösen hozta
létrea Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, amely 1989 őszén heteken át
48 ezer keletnémet menekült ellátásáról gondoskodott. A romániai
forradalom alatt jelentős segélyszállítmányt juttatott el Erdélybe, a
délszláv háború éveiben pedig sebesültek százait hozta át
magyarországi kórházakba. Kozma atya személyes közbenjárására a
szerb hadsereg 4500 civil lakost engedett ki az ostromgyűrűbe zárt
Vukovárból, amit utóbb teljesen rommá lőttek.

VI. 5. A Máltai Szeretetszolgálat katasztrófavédelmi szakemberei és
önkéntesei nagy erőkkel kapcsolódtak be az észak-magyarországi
országrészben több települést fenyegető árvíz elleni védekezésbe.
Adányi László katasztrófavédelmi programvezető beszámolója szerint
ott voltak Edelényben, ahol a Bódva átszakította a gátat, Szikszón,
ahol a Vadász-patak több utcát öntött el, segítettek Ónodon is. A
védekezési munkálatokra jellemző, hogy az áradások kritikus napjaiban
egyidőben 23 ezer ember dolgozott a gátakon, köztük hétezer volt a
civil önkéntes. A Máltai Szeretetszolgálat élelmiszert szállított az
vízzel elzárt településekre, élelmezte a gátakra kivezényelt
egységeket, gondoskodott az otthonukat elhagyni kényszerülő
idősekről, gyerekekről, orvosi kezelésre szoruló betegekről. A víz
levonulása után mintegy kétszáz speciális falszárító gép
kihelyezésével segítette a bontásra nem szoruló épületek mielőbbi
helyreállítását.

VI. 6. Az áradó Sajó váratlanul elöntötte Felsőzsolcát, a hatezer
lakosú kisváros nyolcvan százaléka víz alá került, összesen 204
ház vált lakhatatlanná. A Máltai Szeretetszolgálat
segélykoordinációs irodát nyitott a település központjában, amely
csaknem fél éven át fogadta a bajbajutott családokat. Az itt
tevékenykedő önkéntesek - több százan voltak - a hónapokon át
felváltva jelenlévő Adányi László katasztrófavédelmi
programvezető, vagy Lajkó Zsuzsa kirendeltségvezető irányításával
dolgoztak. A károk felszámolása és az újrakezdés megszervezése
mellett a segélyosztás is óriási feladatnak bizonyult, az
önkormányzat lakcímnyilvántartása alapján több mint hatezerkétszáz
ember otthonába tört be víz. Azaz ennyi helyi lakos vált segélyre
jogosulttá. Az adományosztás első napokban tapasztalt anomáliái
nyomán a Máltai Szeretetszolgálat javaslatára nyilvántartás
készült, 1500 vonalkódos segélykártya készült, azaz minden család
egyet kapott. Ennek segítségével nyomon követhették, hogy ki mikor
mennyi segélyt vett fel, és a rendszerből az is egyértelműen
kiderült, hogy egy adott kártyához hány segélyre jogosult családtag
tartozik. Ily módon sikerült áttekinthetővé és igazságossá tenni az
adományok kiosztását. A segélyadományok fogadására a városi
sportcsarnok mellett iskolai termeket és egy használaton kívüli
Tüzép-telepet is meg kellett nyitni. A településre érkezett segélyek
mennyiségére jellemző, hogy az adomány ruhákat harmincnégy önkéntes
öt napon át válogatta és szortírozta osztás előtt.

VII. 8. Mesefigurákkal díszített labort avattak a Heim Pál
Gyermekkórházban. Az év során három budapesti és négy vidéki
kórházban festettek mesefalat a máltai önkéntesek, hogy a bent fekvő
gyermekek otthonosabban érezzék magukat az intézményben. A "Fessen
mosolyt az arcokra" nevű programot a Vanish termékek forgalmazója, a
Reckitt Bensicket Kft. 2,5 millió forinttal támogatta.

VII. 26. Négymillió forintos pályázatot írt ki idős emberek
lakáskörülményeinek javítására a Máltai Szeretetszolgálat
Nyugad-Dunántúli Regionális Központja.

VIII. 4. Nyilvánosság elé lépett a Happy Street Boys, a Máltai
Szeretetszolgálat hajléktalanná vált, egykori profi zenészekből
szervezett zenekara. Kocsis Mihály, az utcai gondozószolgálat vezetője
kezdeményezésükről azt mondta: rendhagyó szociális kísérlet az
otthonukat veszített emberek rehabilitációjára.

VIII. 31. Ezerötszázharminc kisdiák kapott új iskolatáskát a
tanévkezdésre a Máltai Szeretetszolgálattól az árvízzel sújtott
észak-magyarországi településeken, hogy minél előbb túljussanak a
katasztrófa emlékein. Edelényben három, Felsőzsolcán,
Onga-Ócsanáloson, Ónodon, Szendrőládon és Szikszón egy-egy oktatási
intézmény alsós diákjai kaptak máltai táskát.

IX. 14. Új szakaszához érkezett a veszprémi "Pokoli torony" néven
ismert tízemeletes tömbház rekonstrukciója. Az épületben a folyamatos
jelenlét jegyében irodást nyitott a Máltai Szeretetszolgálat. A
viszonyokra jellemző, hogy az itt dolgozó szociális munkás első
feladatainak egyike a 200 lakásos társasházban élő emberek
összeszámlálása volt, erről ugyanis semmilyen nyilvántartás nem
volt. A ház lakóinak építészhallgatók terveznek alacsony
költségekkel fenntartható lakásokat a rendelkezésre álló terek jobb
kialakításával, mivel az épületben évek óta kikapcsolták a gázt
és a fűtést. A program végső célja, hogy a környezettel együtt az
ott élők életmódja is megváltozzon.

IX. 23. A Nyugati téri aluljáróban ismertette a terület rendezésével
kapcsolatos elképzeléseit Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat
alelnöke. A főváros talán legelhanyagoltabb és legnagyobb forgalmú
aluljáróját korábban már jelképesen örökbe fogadta a Máltai
Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány, egy ideje a
környéken élő hajléktalan emberek takarították az aluljárót, a
Szeretetszolgálat pedig információs pontot nyitott a téren, melynek
környékét látványos akciókkal megtisztította, hogy megmutassa:
milyen is lehetne az aluljáró, ha felelős gazdája lenne a területnek.
Vecsei Miklós a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján arra az
összefüggésre hívta fel a figyelmet, hogy a rendezett környezet
rendezett viszonyokat eredményez.

IX. 30. Csángóföldön végzett szűrővizsgálatokat a
Szeretetszolgálat nemzetközi orvoscsoportja. A tizennyolc orvos alkotta
misszió három településen állította fel speciális, fűthető
öltözővel ellátott sátrait, melyekben három nap alatt négyszáz
felnőttet és gyereket vizsgáltak meg. Miután az érintett falvakban
nincs egészségügyi alapellátás, a máltai orvosok a legsúlyosabb
betegeket a területi kórházba irányították.

X. 4. Ajkán átszakadt a Magyar Alumínium Zrt tározójának gátja,
becslések szerint mintegy egymilló köbméter erősen lúgos vörösiszap
és víz zúdult a Torna-patak völgyében fekvő Kolontárra, Devecserre
és Somlóvásárhelyre. A katasztrófa tíz halálos áldozatot követelt,
az iszap a három településen 365 házat károsított (ezek közül
284-et kellett lebontani), a vegyi anyaggal elborított mezőgazdasági
terület nagysága 1014 hektár volt. A becsült kár 55 milliárd forint.
A mentési munkálatokba már a katasztrófa másnapján bekapcsolódott a
Máltai Szeretetszolgálat, mely Devecserben képviseleti irodát nyitott a
bajbajutottak megsegítésére. Kozma Imre atya a miniszterelnökkel és a
belügyminiszterrel egyeztetve felajánlotta, hogy valamennyi, az otthonát
elhagyni kényszerült családnak legalább fél évre szóló albérletet
biztosítanak, hogy a közösségi szállásokról kikerülve, viszonylagos
nyugalomban kezdhessék újra életüket, és külső kényszerek nélkül
hozhassanak döntést életük folytatásáról. A lehetőséget száznál
is több család vette igénybe. Október második felében a Nemzeti
Erőforrás Minisztériummal közösen "Százforintos gyűjtőakciót"
hirdetett a Máltai Szeretetszolgálat az ország kétezer iskolájában az
iszapömléssel sújtott területen élő gyerekek családjainak
megsegítésére. Több mint hétszázezren adakoztak, 73 millió forintot
meghaladó összeg gyűlt össze, melynek egy részét karácsony előtt
kapták meg az érintett családok, a fennmaradó összeget pedig 2011-ben,
új otthonaikba költözve vehetik majd át.

XI. 3. Egyfajta szükségállapot kihirdetésére hívta fel Budapest
főpolgármesterének figyelmét Vecsei Miklós, a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat alelnöke, aki szerint a hajléktalanok ellátásáért
minden erőt mozgósítani kell, egyúttal fűtött "túlélési
pontok" kialakítására is javaslatot tett, és a fővárosi
közműcégek bevonását javasolta. Tarlós István főpolgármester
korábban többször is hangsúlyozta, hogy a hajléktalanok ellátásában
számít a Máltai Szeretetszolgálat hozzáértésére.

XII. 10. 125 új férőhelyet alakított ki saját intézményeiben a téli
krízis idejére a Máltai Szeretetszolgálat, még az utcai
gondozószolgálat korábbi irodáit is emeletes ágyakkal rendezték be.

XII. 15. A fővárosi hajléktalanellátásban közreműködő szervezetek
intenzív szociális munkával elhelyezték a főpolgármester által
kijelölt tizennégy nagy forgalmú aluljáróban élő hajléktalanokat.
Az érintetteknek személyre szabott ellátási tervet dolgoztak ki, hogy
az illető önként döntsön az aluljáró elhagyása mellett. A
tizennégyből a budai oldalon található öt aluljáró esett a Máltai
Szeretetszolgálat gondozószolgálatának területére. Vecsei Mikós
alelnök szerint az akció humánus lebonyolítása presztízskérdés
volt, meg kellett mutatni a döntéshozóknak, hogy a hajléktalan
embereket nemcsak rendészeti eszközökkel lehet távozásra bírni.

XII. 15. Lábadozót nyitott a Déli Pályaudvar közelében a
Szeretetszolgálat. Az intézmény a kórházból "hazabocsátott"
hajléktalan emberek átmeneti elhelyezésére szolgál, ők korábban a
kórházi ágyból közvetlenül az utcára kerültek vissza.
Forrás: Babay Kristóf